2015. február 1., vasárnap

A karma kiegyenlít

Hitek és tévhitek övezik a karma fogalmát, de senki nincs, aki ne hallott volna róla. Megjelenik a hétköznapi életben is egyre gyakrabban, mintegy magyarázatul használva megmagyarázhatatlan dolgokra, sőt, igazolásképp negatív eseményekre. 
"Nem tehetek róla, ez volt a karmám..." Igaz lenne vajon az állítás?





Először is szögezzük le, a karma nem büntet! A karma kiegyenlít! Gondoskodik róla, hogy újra és újra találkozzunk mindazokkal a dolgokkal, személyekkel, történésekkel, amelyekkel kapcsolatban dolgunkat nem végeztük el, feladatunkat nem láttuk el, megtanulnivalónkat nem tanultuk meg. Ki adta nekünk ezeket a feladatokat és megtanulnivalókat? Természetesen mi magunk. Mert mi vagyunk azok, akik a karmánkat teremtjük mind gondolatainkkal, mind szavainkkal és cselekedeteinkkel.
Tudnunk kell azonban, hogy a karma rugalmas: nem kényszerít, inkább hajlamosít. Nem csak felépítjük, le is bonthatjuk a karmánkat, mégpedig ugyanúgy tettekkel, szavakkal és gondolatokkal, amikkel létrehoztuk azt.                                                                                                                                          
Hol van itt a szabad akarat?
Bár a karmánk behatárolja életutunkat  és cselekvéseinket, mi döntjük el, hogyan reagálunk a külvilágra. A történéseket nem mindig tudjuk irányítani, de a vele kapcsolatos reakciónkat igen.  Minden egyes pillanatban miénk a döntés lehetősége és a felelőssége is.
Ezt, az eseményekre történő reagálás szabadságát nevezhetjük igazából szabad akaratnak.







Jelen cselekedeteinkkel a jövőnket építjük és mire az életünk végére érünk, vágyainkból, negatív és pozitív cselekedeteinkből felépítjük következő életünk főbb vonalait. Múltból hoztuk a jelent és jelenünk teremti jövőnket. Ezért olyan fontos a tudatosság, ezért tartozunk felelősséggel minden cselekedetünkért, sőt minden szavunkért és gondolatunkért. Karmánk néha már jelen életünkben, de legtöbbször a következő, vagy még későbbi életünkben fejti ki hatását. Egy bizonyos, a megteremtett gondolati és cselekvő energiák körútjukat megtevén visszatérnek hozzánk.
Azt sugallom ezzel, mostantól éljünk folytonos félelemben? Szó sincs róla!! Éljünk tudatosan. Ne teremtsünk újabb negatív karmákat, nehéz sorsokat és életeket magunknak.
Na és mi legyen a már létrehozottakkal? Elkárhoztunk, vége mindennek? Nincs. Oldhatjuk, vagy enyhíthetjük meglévő karmánkat valódi megbánással, cselekvő szeretettel, önzetlen cselekedetekkel, s a cselekvéseken túl őszinte imával, meditációval.
A negatív karma teljes ledolgozása pedig az, mikor jó cselekedeteinkért cserébe nem várunk el semmit.

"A jól végzett munka jutalma az, hogy elvégezhettük."
/Buddhista bölcselet/


Művészek végtelen számú ihletet merítettek a karmából, ilyen volt például John Lennon, mikor 1970-ben egy reggelen az Instant karma ötletével ébredt.  Érdemes magyarul is megismernünk a dal szöveget!



    




John Lennon: Instant karma

Sorsod elér, instant karma,
megkopogtatja homlokod,
jobban teszed, ha észre térsz,
nem éred meg a holnapot.
Mondd, mégis mire gondoltál,
szeretet helyett romboltál.
Ahogy élsz, te vagy az úr itt,
rajtad múlik.

Sorsod elér, instant karma,
arcodba néz, közel hajol,
jobban teszed, ha észre térsz,
az emberiséghez tartozol.
Mit látsz a világból, mondd csak?
Vigyázz, hogy el ne rontsad
egyedül a porondon.
Kacagsz rajtam, bolondon.

Mindenki ragyog,
mint a hold s a nap s a csillagok,
mindenki ragyog,
hát ragyogjatok.

Sorsod elér, instant karma,
ütése a földre terít.
Tudd: akikkel találkozol –
a testvéreid.
Miért adatott, hogy éljünk?
Biztos nem azért, hogy féljünk.
Külön mért maradnál,
ha minket megtaláltál,
oszd szét, amit hoztál.

Mindenki ragyog,
mint a hold s a nap s a csillagok,
mindenki ragyog,
hát ragyogjatok.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése